Célkeresztben a vízipipa tisztítása

Itt nemcsak a szépség megőrzéséről van szó, tehát a makulátlanná varázslás nem valami esztétikumot érintő cél, a gyakorlati oldal prioritása megkérdőjelezhetetlen. Vagyis ha nem tisztítod kellő időközönként megfelelő lelkesedéssel a pipádat, akkor annak íze torzulhat, mégpedig negatív irányba. Ezt nyilván nem kívánhatod, ugyanis ezzel magát a pipázás élményét teljesen elronthatod.

Természetesen olykor az átöblítés is elegendő lehet, ám ekkor nem érdemes sokat várnod a hadművelettel, pár alkalmazás után, ha elköveted a villámgyors kihívást, akkor máris sikerrel járhatsz, nemcsak rövid, hanem hosszútávon. A némileg bonyolultabb komplex tisztítás nem kivitelezhetetlen, tehát nem ildomos tőle megrettenned. Ha a használat után leveszed a kerámiát, akkor személyesen találkozhatsz egy sűrű folyadékkal, ami a dohány vagy ásvány melasz glicerin tartalma. Ez nem ritka, hogy kiszivárog a tömítés mentén, ami óhatatlanul dohánytölcsér, tömítés tisztítást igényel, hiszen az aromás folyadék lefolyik a test belső csövébe, ami a tartályig vezet. Nem egyszer ez a szivárgás a vízig is elérhet, megszínezve azt. Ez a szerves anyag előbb lerakódik a csőben, majd bomlani kezd. Tovább is van, mondjuk még?

A lényeg, eltekintve a részletektől, hogy az íz így romolhat, nem is keveset. De mivel történjen a vízipipa tisztítása? A kérdés jogos, ugyanis evidens, hogy mindenféle ízes, szagos, vegyszeres anyag nem jöhet számításba. Pontosabban kipróbálhatod őket, de akkor számíts arra, hogy dohány íz helyett a mosogatószer aromájával találod szembe magadat. Hidd el, ez nem az a találkozás, amire vágysz. Szóval a legjobb, ha vagy a régi házi praktikákat veszed elő, vagy ha konkrétan olyan alternatívát alkalmazol, amit speciálisan vízipipák tisztán tartására fejlesztettek ki. Ilyen körülmények között makulátlan ragyogást garantálhatsz kedvenc pipádnak, ami egyrészt gyönyörködteti a szemeket, másrészt nem torzítja az ízélményt.